Egy korszak lezárul

Ebben a blogban ez lesz az utolsó bejegyzés.
Isten kifürkészhetetlen útja új helyre vezetett minket. Gyönyörű 3 évet töltöttünk el ebben a házban. Nagyon szerettük minden részletét, a tereket, a kertet, a gépészeti rendszerét, az anyagokat, a kilátást. Az új helyünk másképp szép. Kint a természetben, az erdő szélén, egy közművek nélküli önellátó házban fogunk élni.
Az ezzel kapcsolatos szakmai írásokat itt tudjátok követni: Környezet -és Energiatudatos Építészeti Stúdió FB

Az Úr jelenléte

2016. december 27-én vágtam bele mérhetetlen nagy hittel abba, hogy a belül teljesen üres házat otthonná tegyem. Kellett a hit, hogy nem magamnak építem, hanem a leendő családomnak, és hogy lesz miből megvalósítani. 900 ezer forint megtakarítás lapult a bankkártyámon, fél évvel később tizensok millió Ft-ból vált lakhatóvá a ház. Még most is hihetetlen számomra, hogy hogyan sikerült, még ha egy része hitel is volt.
Csoda volt az egész. Csoda volt, ahogy megteremtődött mindenre a pénz az építészeti munkákból, csoda volt, ahogyan közben megismerkedtünk Istivel, összeházasodtunk, ahogyan az Úr első gyermekünkkel Izraelben megáldott minket, és csoda volt, hogy a munka, főiskola, és a fenti események mellett bírtuk türelemmel, erővel a felújítást. Voltak nehézségek bőven, elkeseredett pillanatok, megfáradás, viták a kivitelezőkkel, megkésett kifizetések, de minden megoldódott, Isten áldása alatt történt minden, és a mai napig hálás szívvel vagyunk azok felé is, akik a segítségünkre voltak akkor.
Szüntelenül azért imádkoztunk, hogy ez a hatalmas és gyönyörű ház több legyen annál, minthogy mi benne lakunk. Mindent Istentől kaptunk ahhoz, hogy felépüljön, legyen ez az Ő háza, segítsen nekünk, hogy úgy használjuk, hogy minél többen megismerjék Őt, tudjunk sok összejövetelt tartani benne, amikor neki éneklünk, Őt dicsérjük, hozzá imádkozunk.
Nem azonnal, de elindultak a dolgok. Házi csoportok, távolabb élő testvérek látogatásai, vacsoravendégek, rokonok majd a Hét kenyér megindulását követően számtalan új ember fordult meg minálunk, és hiszem, hogy senki nem ment el, hogy így vagy úgy ne tapasztalta volna meg azt, hogy Isten hogyan munkálkodik az életünkben.
Az Úr jelenléte a házunkban elvitathatatlan számunkra, amit eddig legerősebben tegnap tapasztaltunk meg egy összejövetel során. Erre vágytunk pont, amikor benne voltunk a felújításban. Hogy Istent szerető emberek gyűljenek össze minálunk, bizonyságokat mondva, énekelve, imádkozva, örülve az Úrban.
Pont tegnap, amikor a ház történetének a végére a mi életünkben pont került.

Napindító fűszercsokor

Még meg sem ettem-ittam ezeket az illatos fűszernövényeket, de már attól jobban érzem magam, hogy tudom, hogy ezekkel vagyok körbevéve, karnyújtásnyira nőnek a kertünkben. Az illatuk, a látványuk is épít, karban tart. A kapor bekerült a frissen szedett kovászolni való uborka mellé az üvegbe, a frissen sült kovászos kenyérrel lefedve. A menta, a citromfű pedig ma ment a teavízbe.

Fejlesztések mindig vannak

Azt mondják, hogy ami nem készül el építkezéskor, az már nem is fog, úgy marad befejezetlenül. Hát igaz, ami igaz, két évet vártunk rá, fél éve minden hétre meg volt ígérve az érkezése: az ülőke és a párkány is a helyére került a kandallónál. Merthogy ez nem a lapos tévénk (semmilyen tévénk nincs), hanem a hőtermelő berendezésünk, ami nyáron egy nagyot pihen, hála a napkollektoroknak. 

Melegvíz

A házunkban van egy ezer literes puffertartály, ebben tároljuk a melegvizet. Innen megy a fűtési rendszerbe, amikor fűteni kell, a csapokhoz, és a mosógéphez is. A tartályban a víz nálunk eddig úgy lett meleg, hogy befűtöttünk a kandallóban. Ez nyáron a kánikulában nem volt annyira kellemes, de a nagy melegekben nem is igényeltük a melegvizet, azzal zuhanyoztunk, ami a csapból kijött. Két nyár telt el így. Aztán tél végén eljött az idő, hogy felhelyezzük a tetőre a napkollektorokat (a belső csőhálózat a kollektorok és a tartály között még a felújítás idején elkészült). Már a téli, de napsütéses napokon is éreztük a hatásukat, a víz szépen előmelegedett, most nyáron pedig bőségesen van forróvizünk, amit a kenyérsütések alkalmával jól ki tudunk használni a mosogatásnál. Mosógépből is olyat vettünk, amelyik nem a saját fűtőszálával áramot fogyasztva melegíti a vizet, hanem a tartályból használja fel a hőt, ezzel a legtisztább, és legolcsóbb (ingyenes) energiával mosunk. Nagyon jó érzés úgy melegvizet használni, hogy tudjuk, hogy a nap melegét használjuk, nincsen semmi káros-anyag kibocsátásunk, és fizetni sem kell érte. Méretezés tekintetében jól eltaláltuk a kollektorok számát. Vacilláltunk, hogy kettő vagy négy kollektort helyezzünk fel, de határozottan állítom, hogy a négy tökéletes döntésnek bizonyult. Bátorítok mindenkit, hogy ha megújuló energia hasznosításában gondolkodik, akkor elsősorban napkollektort válasszon, és másodsorban napelemes rendszer telepítsen, természetesen az ehhez passzoló fűtési -és melegvíz rendszerrel párosítva. 

Június lett

Júniusba léptünk, nyár lett végre. 

A sok eső, a meleg napsugaraktól zöldell, pezseg minden. 

Rengeteg az eper, minden reggel ellát vele minket a Kert.

Kell a tápláló, valódi, éltető étel. 

Bővülünk, növekedünk, pezsgünk mi is. 

Istennek hála érte!

Ha jót vetsz, jót aratsz

Az első pillanat melegebb időtől kezdve ásás, kapálás, gyomlálás, vízhordás. Telnek a hetek, idén legalább a gaz is kevésbé nő ebben a száraz időben. 

És eljött az aratás órája. A retek esetében. Annabell végre látja, hogy mi értelme van annak, hogy állandóan turkálunk a földben.

Ha jót vetsz, jót aratsz!

Habos-Babás reggelek

Hét kenyér

Régi házból Új ház

Régi kenyér-recept alapján új kenyerek.

Élet, kovász, kenyér, uborka

Egy házfelújítás utóélete. 

Az önellátás után

Az önellátás után a következő szint, amikor másokat is ellátunk. Például kenyérrel.
Ezért építettünk egy kemencét az udvarunkon. Akáccal hevítjük. Igazi pityókás kenyér kerül bele. Élesztő nélkül, kovásszal. Sül két órát. Leverjük a kérgét. És vihető. Többesszámban írom ugyan, pedig csak a drága Férjemet dicséri ez az igazi erdélyi kenyér!

  

Házak magazin, 2018. március: Egy környezettudatos házfelújítás története: ilyen volt, ilyen lett

Olyan havat ad, mint a fehér gyapjú...

Mennyei, ahogy kinéz a kert. Február végén 20 cm-es hóban lehet felfedezni újra méterről méterre. Még összesen nem esett ennyi hó, amióta itt vagyok, mint az elmúlt napokban.

Mennyei, ami a házban történik mindeközben. Babaillat, babaszerelem: Annabell. Az időjárás hozzád igazodik Drága Kincsem? Tiszta, hófehér, puha, és gyönyörű minden, mint Te!

De kicsit még a földön és a blog témájánál maradva: készülünk a tavaszra, a nyárra, amikorra már reményeink szerint felkerül a napkollektoros rendszer, és nem kell majd begyújtanunk a kandallóba, ha melegvízre lesz szükségünk, illetve úgy tervezzük, hogy a fűtésben is a segítségünkre lesz a rendszer. Rengeteg tűzifát fogunk vele kiváltani, felére csökken a ház energiafogyasztása (62 kWh/m2év helyett csak 31 kWh/m2év lesz), ennek ellenére a CO2 kibocsátásunk csökkenése nulla lesz a ma érvényben lévő számításai módszer szerint. Érdekes ugye? Pedig a pályázat, aminek keretében bonyolítjuk a dolgot ezt figyelembe fogja venni. Kis magyar csemege, amit némi leleménnyel biztos át lehetne hidalni: pl azt csinálok a nappalimban, amit akarok; miért ne tüzelhetnénk a kandallóban szénnel?

Keresem a becsületest megoldást. 

Isten szabad kegyelme

És az időjárás megajándékoz azokkal a romantikus pillanatokkal is, amikre annyit vágyakoztunk a felújítás hideg és nedves, friss-vakolat szagú, elcsigázott de reményteljes periódusaimban. Amikor összeölelkezve, csukott szemmel elképzeltük, hogy már ropog a tűz a kandallóban, kint nagy pelyhekben esik a hó, mi meg csak nézzük bentről a csokoládés doboz és habos kakaó felett szerelmesen. És egy éve még nem is álmodtunk arról, hogy mindezt nem ketten, hanem már hárman (ma még épp talán utoljára a pocaklakó harmadikkal) tehetjük. Hatalmas kegyelemben vagyunk, amiért mi nem tettünk semmit. Egyedül hálát adni tudunk érte Istennek szüntelen!

"„Könyörülök, akin könyörülök, és irgalmazok, akinek irgalmazok.” Ezért tehát nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené." (Róm 9,15-16)

Tavaszi kerti munkák

Amikor október végén felkészítettem a veteményest a téli álomra, nem gondoltam volna, hogy még a Kislányommal a pocakomban fognak érni a tavaszi kerti munkák (38.hét). Nem gondoltam volna, hogy január utolsó napján már a fákat fogom metszeni és az epret kapálgatni, a mentát tisztogatni. (Tavaly ilyenkor bőszen siklottunk a Balaton 20 cm vastag jegén.)
Milyen más a házból kilépve rögtön tenni-venni, mekkora könnyebbség, hogy már nem az albérletből kell feljárni! Tavaly még csak álom volt mindaz, ami most történik. Isten jó. A tenyerén hordoz minket.

A langyos időjárás kedvez annak is, hogy ki tudjuk ásni Annabell fájának a helyét. Egy datolyaszilva-fa fogja őrizni a születésének csodálatos emlékeit és körülményeit.